2012. júl 10.

EFOTT utóhang #2

írta: Szilárd.
EFOTT utóhang #2

0. nap:
Tehát valahol ott tartottam, hogy semmi infóm a fesztiválbusz menetrendjéről, illetve mikorra kell Pestre érnem csütörtökön, hogy le ne késsem 4 év szívásának kiteljesülését (OKJ vizsga...) ellenben van egy dagadt bokám, némi apró a zsebemben, 38 millió celcius fok odakint és egy félig használt BKV jegy, amit ha hunyorogva néz az ember egész helyes kis jegynek tűnik. Minden a legnagyobb rendben, akkor induljunk fesztiválozni!
(Oh, és itt még nem sejtettem, hogy a méhek igen is életben maradnak az összehajtott sátorban pár napon keresztül is...)

Valamiért úgy érzem még is csak ez a nulladik nap a legkirályabb az összes közül. Bár mondanom azt hiszem nem kell, hogy a 9:46-kor induló velencei vonatot természetesen lekéstem, nem is én lennék, ha nem így lenne és az ismerőseim is furcsán néznének rám, hogy ki vagyok és mit csináltam az igazi Szilárddal?
Sebaj legalább marad idő pénzt kivenni és wi-fizni, bepótolandó az elmaradt infókat. Helyet foglaltam az amúgy régen szebb időket megélt váróteremben, lerúgtam egy galambot a lábam mellőli székről és feltettem a lábam pihentetésképp. Erre a mellettem lesben álló, prédára váró kisnyugdíjas akcióba lendült:
- Jaj drágám, hát Önnek is milyen csúnya a bokája (nemmondod...), mint az enyém! -és már mutatta is. A francot se érdekli. De illedelmes kis g*ci vagyok és végighallgattam "A fesztiválozó fiatalok züllöttsége" című eposzt, a nagy sikerű "Szomszéd Gizi néni" balladát na meg a szintén népszerű "Bezzeg az én időmben" monológot. De minden jónak vége szakad egyszer és: -Csókolom indulnom kell fesztiválozni!
Csak pénzt kivenni és netezni nem sikerült.
De végül odaértem hát Velencére, éljen! Számomra ott derült ki, hogy a fesztivál busz tágabb értelmezésben, Ikarus Feri bá'-val (csak most kivételesen a busz jár sűrűbben, mintsem ahogy az öreg vécére szokott).
Buszról le, terepszemle: Nos a "csak szabadon" szlogent tényleg úgy kell értelmezni, hogy csak szabadon. De tényleg, árnyéktól, mindentől szabadon. A (még meg nem nyitott) bejárat előtt egy ótvar képű, orosz felfújható guminő, csoffadt teste adott fél négyzetméteres árnyékot a rászoruló szerencsétleneknek. Nem baj, Szilárdka Arc és úgy is minnyá' bejut, mert ő civil falus szervező és bemehet ... szóval röpke 40 perc eltelte után, ami "Gyuri a biztonsági őr" gyors felfogású reagálási ideje, szóval a mi kis Gyurinknak végül sikerült meggyőződnie arról, hogy a srác aki kijött értünk, hogy bevigyen minket TÉNYLEG bentről jött ki (egyébként mellette) és amúgy sem poénból van már rajta a karszalag. Szóval akár vissza is lehetne engedni.
Bent már gördülékenyebbek a dolgok, már ahogy az fél lábbal telik; Sátor állítás, anyázás a meleg miatt, méh kergetés(!), anyázás a meleg miatt, sapka és papucs vásárlás, anyázás a feledékenységem miatt. (Végül sikerült pacskert meg sityakot is szerznem, kb. 3000 magyar koronáért. Ez csak azért érdekes, mert másnap kartonszám dobálták a promó kalapokat meg cuccokat. Jah igen, bent lehetett kártyával fizetni, maradjunk ennyiben...)
Sajna estére a hűtőt amit bugáztunkloptunk, kaptunk még nem sikerült üzembe állítani, így a vodka (vodkát mondtam volna?! Még is hogy kerülne az be oda? Biztos nem az volt! De nem ám...) szóval azt a valamit a sátorban kell tartani. Így lett estére kétszer negyven fokos. Alkohol fokban és celsiusban egyaránt. Altató? Felejtsd el. Húzd meg és jó éjszakát! (A teljes élményért persze felejtsd el becipzározni a szúnyoghálót a sátradon és reggel lepődj meg, hogy milyen szép nagy szúnyogok élnek a vízparton...)

u.i.: Kommentezni ér és megmondani is ér, hogy egy ilyen hosszúságú leírás terjedelemben megfelelő-é?
                                         (Köv rész: Holnap reggel...)

Szólj hozzá