Ma bejött egy nő az üzletbe valami írószereket vásárolni, de "csak" velem találta szembe magát a pultban. Én sem értem hogyan kerültem oda, olyan gyorsan történt, de hát be lettem állítva egy percre, míg a kolléga hátramegy a raktárba. Amíg visszajön én ártatlan mosolygással és együgyű szemlélődéssel kívántam eltölteni az időt, mikor is megérkezett a bizonyos nőszemély. Én tudatlan arckifejezéssel mosolygom tovább (ezzel palástolva, hogy grafikus vagyok nem pedig eladó és halvány fogalmam sincs mit keresek itt..), ekkor a nő rám néz és azt mondja:
-De jól áll magának a mosoly! Nagyon barátságos! 
-Oh, köszönöm! Tényleg? Nahát... 
-Mosolyogjon sokat! -zajlott le így a párbeszéd.

Aztán egyszerű felhasználó hozzáértésével kedvesen segítettem neki megállapítani, hogy melyik a kék és melyik a türkiz színű tollbetét, de ekkor visszatért a kassza eredeti őre és "leváltott" így végül mindketten elégedetten távoztunk. Úgy értem a vevő és én. Ma megdicsértek. Hétfőn! Remek ez a nap... :)